Az Irgalmassági istentisztelet lényege

Szent Fausztina nővér küldetése új formájú Isteni Irgalmassági istentiszteletet hozott létre. A lényege a bizalom az Isten iránt és irgalmasság felebarátok iránt.

Ebben az istentiszteletben a bizalmat az Istenre irányuló belső magatartásként kell  értelmezni, amelyben az amber teljesíti az Isten akaratát. E magatartás foglalja magában olyan erényeket, mint: hit, remény és szeretet, továbbá alázat és bűnbánat. A bizalom az Isten emberre irányuló irgalmassági szeretete a titkának megismeréséből fakad. Ez nem egy érzelmi magatartás, érzés vagy Isten kinyilatkoztatását igazságnak tekintő szellemi aktus, hanem az iralmas Istennel szembeni emberi élet-magatartás, amely kifejezi magát az Ő akaratának teljesítésében. A kép alatt látható szavak: Jézus, bízom Benned  - az ember megfelelő válasza az Isteni irgalmasság titkának a megismerésére és annak megtapasztalására a saját életben.

Bizalom az Isteni irgalmasságba a jelen istentisztelet alapját képezi olyan mértékben, hogy e magatartás nélkül szó sem lehet a Jézus Krisztus által óhajtott Isteni irgalmasság kultuszáról. A Fausztina nővér által közvetített kultusz minden formája csak akkor válik az autentikus  Isteni irgalmasságról szóló istentiszteletté és meghozza várt gyümölcsét (többek között  a Jézusi ígéretek teljesítését), amennyiben  belső bizalmi magatartásából fakad az Isten iránt. Az Isteni irgalmassághoz való istentiszteletnek az alapja a bizalom, maga a bizalom, a kultusz konkret formáinak gyakorlása nélkül is garantálja Jézus általános ígéreteiből eredő kegyelmek elérését, mely Jézus összakapcsolta ezzel az istentisztelettel. Az én irgalmasságomból való kegyelmek - mondta - egy edénnyel meríthetők, az edény neve a bizalom. Minél többet bíz a lélek, annál többet kap (Napló, 1578).

A felebarátok iránti irgalmasság – a bizalom mellett - a jelen istentisztelet másik lényeges eleme. Az irgalmasságot kell mutatnod a felebarátoknak mindig és mindenhol - idézi az alapvető keresztény kötelezettséget az Úr Jézus Fausztina nővér szavain által - nem tudsz eltávolodni, lemondani, sem mentesülni. Adom neked  a felebarátoknak való irgalmasságot tevő három módot: az első -tett, a második -szó, a harmadik - ima; ebben a három fokban az irgalmasság teljessége és az irántam való szeretet cáfalatlan bizonyítéka valósul meg. Úgy hirdeti  és tiszteli a lélek az önmagunk iránti irgalmasságot (Napló, 742). Az Úr Jézus azt akarja, hogy a hívei naponta legálabb egy felebaráti irgalmassági aktust teljesítsék az Ő iránti szerelembőljótett, szó vagy imán keresztül. Megmagyarázta, hogy fontosabb a lélek iránti irgalmasság és hozzátette, hogy az irgalmasság nem igényel anyagi javakat. Irgalmasságot minden ember nyújthat. Az minden megkeresztelt ember előtt álló evangéliumi követelmény. Ennek köszönhetően az Isteni irgalmassághoz való istentisztelet nem devociónális jellegű, de a keresztény élet mélyen átélt formája.

az Isteni Irgalmasság képe

A kép eredete 1931. február 22-hoz, a plocki zárdában történt, Fausztina nővér által megtapasztalt kinyilatkoztatáshoz kapcsolódik. Este, amikor a cellában voltam – jegyezte fel. – megláttam a fehér ruhába öltözött Úr Jézust. Egyik kezét áldásra emeli, a másik a mellén lévő ruhát érintette. .A mellén lévő ruhából két nagy sugár jött ki, az egyik piros, a másik pedig halvány (...) Egy pillanat után Jézus mondta nekem: A most látható ábra nyomán fesd meg a képet, aláírással: "Jézus, bízom Benned " (Napló, 47).
A kép a megkeresztelt és feltámadott Krisztust ábrázolja, aki szenevdéseiért az embereknek békét és bűnbocsánaton keresztüli megváltást hozott, valamint mindenre kiterjedő kegyelmet és ajándékokat. Két sugár jellemzi a képet: piros és halvány. A sugarok jelentését a megkérdezett Jézus megmagyarázta: Ez a két sugát vért és vizet jelent; a halvány sugár vizet jelent, amely lelket igazol; a piros sugár pedig vért jelent, amely lélek élete (Napló. 299). Tehát ez a két sugár elsősorban szentségeket jelent. Boldog- mondta az Úr Jézus - aki az árnyukban élni fog, mert nem érinti őt az Isten igazságos keze (Napló, 299). Az Isteni irgalmasságra való válasz a bizalommal teli magatartás, ezért a kép aláírásában ezek a szavak szerepelnek: Jézus, bízom Benned. Az ember iránti Isteni irgalmasságot ábrázoló kép egyszerre aktív felebaráti szeretethez való evangelikus felhívás. Tehát az Irgalmas Jézus képének a kultusza bizalmi imából és felebarátokra irányuló jótettekből áll.
A kép így értelmezett tiszteletével az Úr Jézus különös ígéretei kapcsólodnak össze. E képet tisztelő lélek nem pusztul el (Napló. 48) - mondta, tehát megváltási ígéretet adott, azonkívül a keresztény tökéletességhez vezető úton való nagy haladás-ígéretét - a lélek elleneségei feletti győzelem,a boldog halál kegyelmének az ígéretét (Napló, 48). Jézus nem korlátozta a nagylelkűségét csak a fenti kegyelmekig, ha azt mondta: Edényt adok az embereknek, amellyel jöhentek kegyelmekért az Irgalmasság forrásához. Az edény: "Jézus, bízom Benned "aláírású kép (Napló, 327). Ezen a képen keresztül sok kegyelmet adok a lelkeknek (Napló, 570).
Az Irgalmas Jézus első képét 1934-ben Eugeniusz Kazimirowski vilniuszi műhelyében, Fausztina nővér közvetlen irányítása alatt festették meg. A festmény nyilvános tiszteletre először 1935. április 26-28-án, húsvét utáni első vasárnap a vilniuszi Ostra Brama-i Irgalmas Szentanya szentélyén került sor. Ma a festmény a vilniuszi Szent Lélek templomban található.
Viszont a Krakkó-Łagiewniki zárdai kápolnába, a háborus eseményekben mentesített családért vatumként megajándékozott Adolf Hyła festménye világszerte híres lett. Így teljesültek Jézusnak Fausztina nővérhez címzett szavai a kép első kinyilatkoztatásakor: Azt kívánom, hogy ezt a festményt először a ti kapolnátokban és majd az egész világon tisztelgessék. (Napló. 47)

Az Isteni Irgalmasság ünnepe

Azt kívánom, hogy húsvét utáni első vasárnap az Irgalmasság ünnepe legyen (Napló. 299) - mondta az Úr Jézus Fausztina nővérnek. 14-szer emlegette aezt a kívánságot, ezzel meghatározva nemcsak az ünnep helyét a liturgikus naptárban, hanem a célját, előkészítési és ünnepelési módját is. A lelkek elpusztulnak keserű Kínom ellenére - mondta az Úr Jézus indokolva az ünnep létrehozását - felkínálom nekik a mentés utolsó lehetőségét, az Irgalmasságom ünnepét. Ha nem imádják az Irgalmasságomat, örökké pusztulnak el (Napló. 965). Az ünnep az Isten különleges tiszteletének az ünnepe az Ő irgalmasságának titkában, ami az ember iránti minden műnek a forrása és motívuma, elsősorban a megváltás művének. Ez a nap - az Isten akaratából - minden lélek számára különleges kegyelmének a napja, elsősorban a bűnösök számára, akiknek legjobban szükségük van az Isteni irgalmasságára. Az Isteni Irgalmasság ünnepe - mondta Jézus - az Én beleimből jött ki az egész világ vigasztalására (Napló 1517).
Ezzel a nappal, konkrétabban - az nap elfogadott Eucharistiájával kapcsolatban áll a legnagyobb ígéret: bűn és bűnhődés teljes megbocsátása (Napló, 300). Ez a kegyelem sokkal nagyobb dolog, mint a teljes megbocsátás. Az a megbocsátás csak az elkövetett bűnökért való időbeli bűntetést megbocsájtja, de magukat a bűnöket nem bocsájtja meg. A legkülönösebb kegyelem nagyobb a hat szetség utáni kegyelemnél, kivéve szent keresztség szetségét, mert bűn és bűnhődés megbocsátása csak a szent keresztség szetntséges kegyelme. Az idézett ígéretekben Krisztus összekapcsolta bűn és bűnhődés megbocsátását az Isteni Irgalmasság ünnepe alatt elfogadott szent Áldozattal  (...). Ez természetes, hogy a szent Áldozat nem csak méltőnek kell lennie, de teljesítenie kell az Irgalmassághoz való istentisztelet alapvető feltételeit (p. I. Różycki).

Az Úr Jézus nem korlátozta a nagylelkűségét erre az egy, de különleges kegyelemre, és megígérte, hogy kiárasztja a kegyelmek egész tengerét azokra a lelkekre, amelyek közelítenek az Irgalmasság forrásához, mert ezen a napon nyitva vannak minden isteni gátok, amelyeken keresztül folynak az isteni kegyelmek (Napló. 699). Ez az ünnep nagysága többek között ebből áll, hogy olyan emberek, azok is, akik az nap hitre térítenek, vehetnek részt erre az ünnepre az Úr által készített kegyelmekben és időbeli jótettekben. Megkaphatják őket mind személyek, mind emberi közösségek, azzal, hogy kérjék azt nagy bizalommal.
Az ünnephez való előkészítése 9 napos novennával kezdődik - Nagy Péntektől kezdve - virágfűzér az Isteni Irgalmassághoz. Közismert a  Fausztina nővérnek saját használatára Jézus által lediktált novenna. A hívők kegyességből imádkozzák őt. Viszont az Isteni Irgalmassághoz való virágfűzér-novenna az minden kegyelem ígéretével kapcsolatos ünnephez való előkészítést jelenti Jézus akaratának megfelelően (Napló 796).
Ami az ünnepelést illeti, az Úr Jézus azt akarja, hogy aznap az Irgalmasság képe nyilvánosság elé kerüljön, tehát liturgikusan megtisztelt legyen, hogy a pásztorok az Ő mérhetetlen irgalmasságáról beszélgessenek, hogy mindenki irgalmassági szeretet aktusáit teljesítsen felebarátokkal szemben és bizoalammal vegye igénybe az Eucharistia szentségét.
A hívők már a II. világháború óta spontán módon tisztelték az Irgalmassági ünnepet a húsvét utáni első vasárnapon. Az ünnep hivatalos ünneppé vált először a krakkói püspökségben a Macharski Francisuzek bíboros, krakkói püspök nagyböjti levele alapján már 1985-ben.Azútán más püspökök bevezették ezt az ünnepet a saját püspökségükben. 1995-ben a Püspöki Kar kérelmére az Apostoli Szentszék az ünnepet engedélyező dekrétumot állított ki, amely alapján minden lengyelországi püspökségben lehetővé vált az ünnep megtartása az adott napon érvényben lévő liturgikus előírások megtartása mellett.

Isteni irgalmasság olvasója

Kezdete:
Miatyánk...,Üdvözlégy...,Hiszekegy...

nagy rózsafűzérszemeken (egyszer):
Örökkévaló Urunk, felajánlom neked legkedvesebb Fiad, és a mi Urunk, Jézus Krisztus  Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét, hogy bocsásd meg a mi bűneinket, és az egész világ bűneit 

kis rózsafűzérszemeken (tízszer):
Fájdalmas kínjaiért könyörülj rajtunk és az egész világon

Vége(háromszor):
Szent Urunk, Szent Erőnk, Szent Halhatatlan könyörülj rajtunk és az egész világon,

1935 szeptember 13.-án Vilniuszban, Fausztina nővérnek látomása volt, egy angyal jelent meg előtte, aki leszállt a földre, hogy megbüntesse őt az elkövetett bűnökért. Amikor meglátta az Isteni harag jelét, elkezdte kérni az angyalt, hogy várjon pár percig, hogy vezekelhesen. Egy pillanatra megállt a Szentháromság felsége előtt, de nem merte könyörgését megismételni. Viszont, amikor megérezte a lelkében Jézus kegyelmének az erejét, elkezdett imádkozni belsőleg hallható szavakkal, és meglátta a büntetés elhalasztását. Másnap, amikor a kapolnában tartózkodott, az Úr Jézus mégegyszer említette neki azokat a szavakat, és pontosan kioktatta, hogyan kellene imádkozni rendes szentolvasón keresztül.
Ebben az imában ajánljunk az Atyaistennek: Testet és Vért, Lelket és Jézus Krisztus Istenségét, az Isteni Személyiségét és Emberiségét. Idézve a Fiad szavait – a szeretetről, ahogyan az Atyaisten szereti a Fiát, és minden embert Őbenne, tehát visszatérünk a legerősebb motívumhoz, hogy az Isten meghallgat minket.
Szavak: Jézus fajdalmas kínjában elhangzott szavak nem vonatkoznak az Ő jóvátételére, csak - az Irgalmassági istentisztelet szövegéhez  és szellemiségéhez való hűség akaratát - az Atyaistenhez és a Fiához való szeretetét jelentik. Azt kívánjuk, hogy az Isten Fia fájdalmas kínja ne legyen hiábavaló, de gyömölcsöt hozzon az életünkben és minden ember életében is.
A szentolvasóban irgalmat kérünk magunk számára és az egész világ számára. A mi névmás tartalmazza magában mind imádkozó személyt, illetve mindenkit, akikért akar és köteles imádkozni. Viszont az egész világ - a földön élő embereket és tisztítóhelyen tartózkodó lelkeket jelenti.
Az Úr Jézus sokszori kinyilatkoztatásban megmutatta ez az ima értékét és eredményességét, valamint hozzá kapcsolodó ígéreteket is. E szentolvasón keresztül tetszik Nekem adni mindezt, amit kérnek tőlem (Dz. 1541) - mondta Fausztina nővérnek, hozzatéve: ha ez (...) az akaratomban beleegyezik (Dz. 1731). Az Isten akarata tiszta irgalom az ember számára, azért minden, amin em egyezik bele rossz vagy káros és emiatt nem adható át a legjobb Isten által. Különleges ígéretek haláli órára vonatkoznak: boldog kegyelemre és nyugadt halálra. Ezt a kegyelmet nem csak szentolvasót elmondók kapják, de a kínszenvedők is, akiknál mások az olvasó szavait elmondják. Lelkészek - mondta Úr Jézus - eztaz imádságot bűnösökben fogják adni utolsó segítségként; amennyiben legszilárdabb bűnös lehet, ha legalább egyszer elmondja ezt az olvasót, megkapja az Én végtelen irgalmasságomból folyó kegyelmet (Dz. 687). Legalább egyszer, de az Irgamalmassági istentisztelet lelkében, tehát bizalom, alázat és őszinte mély bűnbánat alapján. A szentolvasó elmondását, mint belső magatartás külső jeléként kitartás kell, hogy jellemezzen, mert Úr Jézus sehol nem mondta - kivéve jó halál kegyelmét - hogy az imádság egyszeri elmondása után barki ki lesz hallgatva.

A szentolvasó - a felszólás: Jézus, bízom Benned - az Isteni Irgalmassághoz való leghíresebb imádság. Különböző afrikai nyelvjárásokra is lefordították, és a világ minden sarkában felhangzik. 

Az Irgalmassági Óra

Három órakor - mondta Úr Jézus Fausztinának Krakkóban 1937. októberében - könyörögj az Irgalmasságomért, főleg a bűnösök számára, és legalább rövid pillanatra mélyülj el a Kínomban, elsősorban a kínszenvedésemben. Ez az irgalmasság órája az egész világ számára (Dz. 1320). Ez az Isteni Irgalmasság kultusza kialakulásának a története . Néhány hónap után Úr Jézus ismételte ezt a követelést ugyanakkor meghatározta a kultusz formának a célját, az órakor elmondott imádsággal kapcsolatos ígéreteket, valamint imádsági módját.

Az Irgalmassági Óra a kultusz olyan formája, amely keretében megtiszteljük Jézus kereszten történt halálos küzdelmének a pillanatát (1500), amikor kegyelem lett az egész világ számára - az irgalmasság legyőzte az igazságosságot (Napló, 1572). Nem egy időszeri óráról itt van szó - 60 perces imádságról - de az elmondottimádságról, amikor az óra hármat üt (Dz. 1572), tehát Jézus halálküzdelmének a pillanatáról Kálváriában. Az Isteni Irgalmasságának a kultuszi formátnem csak Nagy Pénteken lehet gyakorolni, vagy minden pénteken, de mindennap. Ez az Isteni Irgalmasságának kivált ideje.

Az Úr Jézus azt akarja, hogy akkor, abban az órában legalább rövid ideig gondolkozzunk el az Ő fájdalmas kínján, amelyben a legteljesebb módon kinyilatkoztatja az Ő Irgalmasságának a titkát. E tikok elmélyítése dicsőítő és hálaadás imádságához vezet, emellett az egész világ számára szükséges kegyelemért való könyörgéshez, elsősorban bűnösök számára, mert ebben a pillanatban az irgalom nyiltva áll minden lelek előtt.

Az Irgalmassági Órával kapcsolatos imádsággal az Úr Jézus összekapcsolta minden kegyelemre vonatkozó ígéreteket. Ebben az órában - mondta - semmit nem tagadam a Kínomon keresztül könyörgő léleknek (Napló, 1320). Ebben az órában mindent tudsz elkérni sajátmagának és a többieknek is (Napló, 1572). Tehát Krisztus az ígéretek teljesítésére három szükséges feltételt szabott: az imádság délután három órakor  kell, hogy legyen, az Úr Jézushoz szóljon és az Ő kínjából eredő értékekre és érdemekre vonatkozzon. Azonkívül hangsúlyozni kell, hogy az imádság tárgya az Isten akaratával beleegyezzen, maga az imádság pedig bizalomteli, kitartó és az irgalmasságitettekkel kapcsolodjon, ami az Irgalmassági istentisztelet valódi feltétele.

Az Úr Jézus az Irgalmassági Órával kapcsolatos imádságra vonatkozó útmutatót adott: Igyekezz ebben az órában - mondta keresztutat átjárni, amennyiben a  kötelezettségei megengedik; ha nem vagy képes keresztút átjárására, legalább menj bele egy pillanatra egy kapolnába és tiszteld meg az Oltáriszentségben lévő irgalmasságteli Szívemet; ha nem tudsz bemenni a kapolnába, mélyülj el az imádságba ott, ahol vagy, legalább rövid pillanatra. (Napló, 1572).

Az Irgalmassági Óra az Irgalmasság apostolainak mindennapi imádsági idejévé válik minden földrajzi szélesség alatt. Azért a hívők kapcsolatba kerülnek a feszületen kínszenvedő Jézussal szakíthatatlan imádsági aktusban és - teljesítve a kérését - könyörögnek az Isteni irgalmasságérta világ számára, elsősorban bűnösök számára. 

Az Irgalmasság tiszteletének a terjesztése

A Fausztina nővér által átadott Isteni irgalmasság kultuszának új formái közül felsorolhatjuk az Irgalmasság tiszteletének a terjesztését, mivel az a hitet gyakorló  embereket összekapcsolja az Úr Jézus ígéreteivel.
Az Úr Jézus közelebbről nem határozta meg az Irgalmasság tiszteletének a terjesztését, de az apostolság tökéletes mintáját Fausztina nővér életében látta. Elsősorban az Irgalmasság tiszteletének a terjesztésében, egész élete tanubizonyságában, amit teljes mértékben az Úr Jézus kezére bízott, azaz teljesítette annak akaratát, és irgalmassága alá vonta a hozzá közel állókat is. Gondolatmenetünket azonban nem szabad csak erre korlátozni, a viklág számára szavakba foglaltan hirdetni kell az Irgalmasság gondolatát, továbbá b izalmat kell ébreszteni az emberekben. Az Úr Jézus a Napló oldalain többször is felszólítja Fausztinát az Úrnak az emberre irányuló,  irgalommal teli szeretet-igazságának hirdetésére, hogy földi léte során mindenki élvezhesse az irgalmasság idejét és adományait, és eljusson az üdvözülésig.  Oh, ha a bűnösök tisztában lennének irgalmasságom mibenlétével – vallotta meg az úr Jézus Szent fausztinának többször, minta hogy arról a Naplóból értesülhetünk – nem pusztulnának el oly nagy számban. Hozd a bűnös lelkek tudomására, hogy ne féljenek közeledni Hozzám, beszélj nekik irgalmasságom mérhetetlen voltáról (Napló, 1396).
Az Úr Jézus rendkívüli fontosságot tulajdoníthatott ennek a feladatnak, hiszen különben nem kötötte volna össze különleges ígéretekkel. Azon lelkeket, akik felvállalják Irgalmasságom egy részének terjesztését, egész életük során úgy fogom védelmezni, akár egy szerető anya a csecsemójét, és a haláluk óráján nem a Bírájuk leszek, hanem az irgalmas Megváltó (Napló, 1075).  Az Úr Jézus különleges biztatással látja el a szerzetes papokat, és biztosítja őket, hogy még a legmegátalkodottabb bűnösök is felőrlődnek majd a szavaik hatására, amikor majd szót ejtenek az ő mérhetetlen irgalmasságáról, a könyörületről, amit szívem mélyén az irányukban érzek  (Napló, 1521).
E feladat csak akkor teljesíthető eredményesen, ha vesszük a fáradságot, hogy első lépésként megismerjük az isteni irgalmasság titkait, és a Szentírás soraiból, a Dives in misericordia enciklikában foglaltakból, Fausztina Naplójából, vagy más, az Egyház imprimaturáját magán viselő, hasonló tartalmú könyvek soraiból kiindulva elgondolkodunk azokon. Amennyiben sikerül behatolnunk annak titkába, hogy milyen szerepet játszott az isteni irgalmasság a teremtés folyamatában, a megváltásban, abban, hogy az ember kiválasztatott az Úrral való, századokon átívelő, ha felfedezzük, hogy az Úr irgalmasságában megnyilvánuló szeretet miképpen befolyásolja az egyln személyes életét,  akkor megszületik a bizalom, az irgalmasság és a vágy, hogy másoknak is hirdessük a hitnek ezen igazát.